ELFOGOTT LEVÉL - őszinte vallomás V, mint Vezető tollából.
Kedves UramBátyám!
Mivel már nem vagy velünk - de szerencsédre ellenünk sem -, mesélek az elmúlthúszév-ről:
Mostanában minden álpiaci módszerekkel megy, úgyhogy ilyen formán magyaráznám a közel múltat.
Magyarország az átcímkézések országa lett immár teljesen. Ha valami megromlik, no para: átcímkézzük és újra forgalomképes. Kicsit közel a lejárati idő, nem baj: átcímkézzük, mehet a vásárlónak. Mire kiderül, hogy lejárt szavatosságú a termék, már rég elfogyott, sose bukunk le.
Csak akkor, ha a konkurencia beárul minket és a zujságok megírják. A hatóságoktól nem kell tartani, ez el van rendezve...
Van itt egy réges-régen megromlott termék ez a szocializmus nevű színes dobozos, nagyképernyős, illatosított, szűkítettfazonú, cucc. Na ezt kell most átcímkézni és újra eladni a Zembereknek. Sajnos, megint dolgoznunk kell ezen, de simán megetetjük velük. Azokkal is, akik negyven évig ezt kajálták, és egy részük - főleg a vége felé (mert az elején sokaknak ízlett ám!) - nem szívesen fogyasztotta, de a fiatalokkal is simán. A Ti időtökben még az elején, még ugye nem volt gond, csak azok nyafogtak, akiktől elvettük magunknak, ami az övéké volt, de ezt kidumáltuk, mert azt mondtuk: a KÖZnek kell és ezzel le voltunk fedve. (Aztán persze arra használtuk, amire mi akartuk, nekünk lett jobb, de ez most mindegy. Most azt mondjuk a KÖZGÉPé lesz és kész.) Később adni kellett kicsit néha ide is oda is, de a legjava mindig a miénk volt, elég jól összeállt a rendszer, csak azok, akik kimaradtak a közvetlen haszonból, eléggé sokat pofáztak, ami zavaró volt már és hát az is igaz, hogy gyakorlatilag tönkre ment az ország negyven év alatt, mert pont senkit nem érdekelt a ValóVilág, elég volt, hogy a szovjetek mindent elrendeztek nekünk: volt termelésünk, volt piacunk, kaptunk hozzá energiát, nyersanyagot, rubelt is, annyit, amennyit.
A kilencvenes évek elején amikor Ti, nagyöregek hivatalosan visszavonultatok, vagy meghaltatok, a korábbi belső ellenzéketek megpróbált kispuccsot végrehajtani aztán a "Reformerek" hirtelen nyertek egy választást véletlenül - akkor valamit elszúrtunk, így kicsit tovább tartott visszaszedni a hatalmat, de most már minden OK, kezünkben a rendszer újra. Bíróságostúl, médiástúl, reklámfelületestül (ez ma nagy érték ám), felfújt állami vállalatok sorával, amin keresztül minden piaci szegmensben ott vagyunk. Akkor volt nyugati nyitás - amit Ti kezdtetek kamuból ezek komolyan folytatták, azt hitték ez kell a népnek. Lett demokrácia is, független tájékoztatás, több pilléres nyugdíjrendszer, mint a jobbéletű államokban. Még EU tagok is lettünk. Őrület. De aztán kiráztuk őket a gatyájukból és ellenük fordítottuk minden fegyverüket, amivel megpróbálták lebontani a jól felépített rendszerünket.
Ma már más eszközökkel megy a hülyítés, mint régen, de nem kell aggódni, megtanultuk a leckét és embereink a legfelkészültebb káderek ma az országban, és mostanra a helyükön is vannak. Még a termőföld témát is teljesen mi tartjuk a kezünkben, ez mára felértékelődött rendesen, de ezt tudtuk már 15 éve is, úgyhogy készültünk rá. (Amúgy ez az egyik legnagyobb trükkünk ám: itt nagyon könnyű meglovagolni a mostani agitprop vonalat, hogy Nemzeti, meg Magyardenagyon, miközben gyakorlatilag minden a miénk. Eddig is magyarok kezén volt minden, csak nem a miénkben, hanem a régiekében... Ezt a Magyarszínű dumát meg nagyon zabálják a népek, épp olyan jó, mint régen a "világproletárjai" duma volt. Az lejárt, most ez van helyette, kb azonos komolysággal, és azonos őszinteséggel.) Komolyan, lehet, hogy furának tűnik, de ez a nemzeti kommunista vonal hibátlanul működik. Persze a kommunista szót kihagyjuk belőle Bátyám, ne haragudj ezért, remélem megérted! Az eredmények minket igazolnak.
Szóval a puccs végülis nem sikerült, most már az új generációs kommunista vezetők vannak minden szinten minden pozícióban, a hatalomvisszavétel sikerült. Igaz, hogy valószínűleg ugyanez lenne a helyzet, ha '90 előtt nem szakad meg a rendszer, hiszen mi már akkor készültünk ezekbe a pozíciókba, akkor rövidebb úton kerültünk volna a vezetésbe. Most már az egykori kiválasztottak, az egykori KISZ pajtások és volt MSZP-sek ülnek a döntéshozói helyeken, lassan sikerül visszairányítani az országot is a helyes útra, ismét elkötelezzük magunkat - immár hivatalosan, látványosan is - az egykor szovjetnek, ma oroszországinak mondott, hasonló módon átmentett vezetésnek.
Azt kell mondjam, a legnagyobb változás tulajdonképpen a vörös szín narancsra való lecserélése volt az elmúlt húsz évben. Persze közben a belső hatalmi harcaink miatt az ország kissé megreccsent, de ez egyikünket sem érdekli, nem ez a fontos.
A lényeg, hogy úgy tűnjön, hogy csak a reformkommunisták (ezeket a nyugatiaskodókat ma csak simán kommunistáknak hívjuk, és mára ez komoly szitokszó lett - erre nagyon büszke vagyok), és az új, nemzetikommunisták vannak olyan helyzetben, akik irányítani tudják az országot. Amíg mi elvagyunk, addig nem kell félni attól, hogy bárki valódi közösségi érdekek szerint kormányozzon itt. Ilyen veszély egyelőre nincs, sikerrel megvásárolunk, megfélemlítünk, tönkreteszünk bárkit, aki egy kicsit is veszélyes számunkra, vagy valóban az ország érdekeit védené. Ez nem változott semmit kedves Bátyám. Hiába, volt kitől tanulnunk! (A nemzetikommunistákat is csak simán NEMZETInek mondjuk ma - ez ma könnyebben átmegy. Neked nem kell magyarázzam, hogy mindegy, mi van a címke mögött... )
Ha időd engedi, nézz ránk, büszke lehetsz a mostani fiúkra, méltó utódaikká váltunk a régikommunistáknak, sőt amennyivel önzőbbek, gonoszabbak és arrogánsabbak vagyunk még akár mesterei is lehetnénk a hozzánk képest kispályás régikomcsiknak. Igazán büszkék vagyunk magunkra, jól haladunk. Persze el kell ismernünk, a Te alapötleteden nyugszik ez az egész, a nemzetikommunista vonal elindítása ott, az egyetemi évek alatt nagyszerű ötlet volt, a káderek kiválasztása is jól sikerült, mára ez a kollégiumi szobatársaság a helyén van. A sok megtévesztő kommunikáció a belső és külső ellenségeink számára mind hibátlanul működött eddig is, és most már biztos, hogy célba értünk. A részletekkel nem untatnálak, de hidd el, mindent igyekszünk úgy csinálni, ahogy Tőletek tanultuk: a legjobb dumánk ez az ingyenesség-téma, ha hiszed, ha nem, megint megeszik a népek. Bizony, bizony, azok után, hogy egyszer már végigmentek ezen. Persze ez egy másik generáció, és egy újszülöttnek minden vicc új, mi meg igyekszünk az oktatással visszabutítani őket, mert kicsit nagy lett az öntudata az emberek egy részének, miután kinyitottátok a határokat és láttak rendes emberi életminőséget is. Most a határok nyitva, de hamarosan csak nagyon kevésnek lesz pénze ezt élvezni, a többség már most is örül, ha a rezsijét fizetni tudja. A rezsi témában is követjük ám a Ti példátokat, nyomjuk az "olcsó energia" szlogent, be is veszik. Igen, ez is sikeres megint, tudom, hogy megdöbbentő lehet számodra. Csodálatos közeg ez, éppen nekünk való. Persze közben gyártjuk az ellenségképet folyamatosan, ahogy tanultuk, az sem baj, ha néha néha változtatunk a képleten, ezek mindenre bólogatnak csak. Mostanra Kína ismét a barátunk, át is adjuk nekik az ország egy részét éppen, de ez sem számi itt semmit. Mostanra sikerült megtörnünk őket teljesen, azt hiszem.
Nektek Bátyám, ott volt '56 amikor kicsúszott picit a gyeplő, de aztán nagyszerűen építkeztetek, nekünk a 2000-es évek első évtizede, ugyanígy. Szerintem újabb nagyszerű negyvenévnek nézünk elébe!
Elvtársi üdvözlettel (ezt sem használjuk már, most a polgári megy nagyon, kb azonos komolysággal, nem baj, ha valaki nem polgári, régen sem kellett elvi társunknak lennie, elég volt, ha a mi emberünk volt) ölellek,
hálás vagyok, hogy annó engem jelöltél ki utódodnak, de remélem megérted, ha a jelen helyzetre való tekintettel tovább kell sároznom emlékedet.
Hajrá Mi!
A Vezető
